Johnny Ramone önéletrajza

Commando – Johnny Ramone önéletrajza

Dudich Ákos Hamarosan Leave a Comment

A zseniális Ministry-könyv lefordítása és kiadása után a nagy kérdés az volt, hogy a következő művet a mainstreamből, vagy az underground szcénából válasszam ki. Mivel Al Jourgensen önéletrajzára személyes szimpátiából esett a választásom és hiába az indusztriális zene pápája, a Ministry mégis csak inkább rétegzenének számít, adta volna magát, hogy valami olyat válasszak, amivel tutira megyek. Mondjuk egy izgalmas Spice Girls-könyv, vagy Ed Sheeran életének titkai? Csak vicceltem…

Egész nyáron ezen morfondíroztam, és végül a punk gyökereimhez való visszakanyarodásra tettem a voksomat. Főleg, amikor lehetőségem nyílt elolvasni a pár éve megjelent Commando – The Autobiography of Johnny Ramone című (posztumusz kiadott) memoárt. Imádtam! Szinte minden valamirevaló együttes megnevezi a Ramones-t a példaképei, illetve hatásai között, hiszen a punk és a rock egyik alappillére. Én is rengeteget hallgatom a mai napig. A könyvet pedig maga Johnny Ramone írta szellemíró segítsége nélkül, és ez érezhető a szöveg tempóján is: gyors, lényegre törő, semmi sallang. A szerkesztők között pedig egy ismerős nevet is felfedezhetünk, Henry Rollinsét.


A november végére boltokba kerülő magyar kiadás
az eredetihez hasonlóan sok képet foglal majd magába, és bár ezúttal ugye lehetetlen spéci előszót íratnunk hozzá, Tommy Ramone-é is megteszi… Íme:

“HATALMAS ÉLMÉNY JOHNNY RAMONE TÖRTÉNETÉT A SAJÁT ELBESZÉLÉSÉBEN OLVASNI.

Olyan érzés, mintha egy asztalnál ülnél vele, miközben mesél. Tökéletesen tükrözi a tőle megszokott stílust, tempót és ritmust. Gyors és lényegre törő olvasmány – pontosan, amilyennek szerette volna.
Mindig is kedveltem Johnny-t. Intelligens és szórakoztató volt, szerettem vele lógni. Első találkozásunkra a középiskolánk ebédlőjében került sor. Ő volt az asztaltársaság figyelmének a középpontjában – ki más? Egy közös ismerősünk mutatott be egymásnak és az év hátralevő részében már mindig az ő asztalához ültem. A legjobban Johnny humorérzékét szerettem. Vágott az esze, mint a borotva és imádta szívatni az embereket. Mindig mindenben igyekezett felülkerekedni – nem ismertem nála kompetitívebb embert.
A zene volt a kapocs kettőnk között. A Beatles-mánia pár hónappal megismerkedésünk előtt ütött be és az emberek megőrültek a sorra alakuló popbandákért. Hamarosan mi is összerántottunk egy zenekart, amelyet Tangerine Puppets névre kereszteltünk el. Johnny színpadi jelenléte lenyűgöző volt. A gitárját egészen magasra kötötte, mintha egy gépfegyvert tartana a kezében és megszállott vadsággal vetette magát jobbra-balra, követve a ritmust. Maga volt a megtestesült rock ’n’ roll esszencia.
Johnny arra született, hogy igazi harcos váljon belőle a zene világában. Joey, Dee Dee és én a hihetetlenül erős karizmájának a hatása alá kerültünk. Ő volt a mágnes, amely összetartott bennünket. Johnny önéletrajzából kiderül, milyen rögös utat járt be a zenei karrierjében és magánéletében egyaránt. Kifejezetten agynyitogató és lebilincselő történet.

Tommy Ramone”

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .