Metal memoár – Mustaine és a Megadeth

4665 Ft 3790 Ft

Egy metálikon felemelkedése és aláhullása.
Dave Mustaine gond nélkül felvállalja, hogy többször is végignyalta a gödör alját a speed metállal kísért dickensi élete során.
Szegénységben és folyamatos költözködéssel töltött gyerekkor? Pipa.
Bántalmazó, alkoholista szülő? Pipa.
Agyzsibbasztó vallásos tévelygések (Mustaine esetében a Jehova tanúi és a sátánizmus)? Pipa.
Alkoholizmus, drogfüggőség, hajléktalanság? Pipa, pipa, pipa.
Lélekőrlő szakmai és művészi kudarcok? Pipa.
Elvonó? Pipa (tizenhétszer, saccperkábé).
Halálközeli élmény? Szintén pipa!
James Hetfield, akivel Dave Mustaine sok évvel ezelőtt megalapította a Metallicát, egyszer találóan megjegyezte – némi hitetlenkedő felhanggal –, hogy tutira patkóval a seggében született. Ennyire szerencsés, hogy még él, mindazok után, amiken keresztülment.
Folyamatosan az árral szemben úszva, Mustaine szédítő magasságokba jutott. Miután dicstelen véget ért az induló Metallicával töltött, igazi ámokfutással felérő időszaka, Mustaine hamar világhírű rocksztárrá avanzsált – alapítója, frontembere, énekese, dalszerzője, és gitárosa (de facto vezérigazgatója) a Megadeth-nek, az egyik legnépszerűbb thrash metal zenekarnak.
Dave Mustaine élete egyszerre lenyűgöző, vérfagyasztó és inspiráló.

Megjelenés: 2021. május

6 készleten

Kategória: Címkék: , ,

Leírás

“Ekkorra már világhírű rocksztár voltam – alapítója, frontembere, énekese, dalszerzője, és gitárosa (de facto vezérigazgatója) a Megadeth-nek, az egyik legnépszerűbb thrash metal zenekarnak. Megvolt mindenem: gyönyörű feleség, két csodálatos gyerek, szép ház, kocsik, és több pénz, mint amennyiről valaha is álmodni mertem. Én pedig épp azon serénykedtem, hogy eldobjam az egészet. A felszín alatt kurvára nyomorultul éreztem magam: kimerített a turnézás, a bandatagok közötti civódások, a menedzsment és a lemeztársaság vezetőinek értelmetlen követelései, és a drogoktól zavaros élet magányossága. Mint mindig, képtelen voltam felfogni, hogy amim van, az sokkal fontosabb annál, amim nincs. A dalírás és a zenélés öröme, ami életben tartott oly sok szűkös éven át, lassan elapadt.
Most egyszerűen nem éreztem mást, csak… ürességet.”